"Jó napokon" hat kliense is akad, de vannak napok, amikor egy sem. Bevétele így még az 50 eurós tarifával sem elég a szűk üvegvitrines helyiség napi 150 eurós bérleti díjának fedezetére. "De 20-30 euróért nem csinálhatom, az nem meló" - mondja eltökélten.
Hugo Snoep, aki 16 éve vezet egy escort-görl ügynökséget, saját szavai szerint a létéért küzd. A válság ugyanis elérte az üzletembereket, akik közül ügyfeleinek zöme kikerül. "Azelőtt bőséges dologi kerettel rendelkeztek, amelyre felírathatták az "étkezést" és minden mást is. Ma főnökeik jobban megnézik a számlát" - magyarázza.
"Azelőtt naponta 12-14 lánynak is adtam megbízást, ma előfordul, hogy csak háromra van igény" - mondja az ötvenes éveiben járó férfi. Közben ügyfelek hívják, akiknek éppen akciós ajánlatot tesz: óránként 160 euróért küldi a kért kísérő hölgyet a szokásos 175 helyett.
Mindennek tetejébe az amszterdami polgármesteri hivatal decemberben bejelentette, hogy a bűnözés elleni küzdelem jegyében felére kívánja csökkenteni a vörös lámpás negyed vitrinjeinek számát (jelenleg 482 van belőlük). Közben a válság következtében mind több prostituált jut olyan helyzetbe, hogy nem tudja megfizetni vitrinének bérét és a jövedelmi adót, amelyet a hatóságok kivetnek a legősibb szakma művelőire - és emiatt egyszerűen az utcára kerül.
Metje Blaak, a prostituáltak védelmére alakult De rode draad (Vörös fonál) szervezet elnöknője az AFP-nek nyilatkozva meg is állapította: "Egyre több lányt látni az utcákon".
A gazdasági válság hatására a prostituáltak jövedelme is csökkent